Sokminden túl van spilázva mostanság a gyermeknevelés, babagondozás körül, az egyik ilyen a szoptatás. Ezért ez a bejegyzésem meglehet, hogy megosztja majd a közönséget.
Minden cseppje aranyat ér, hány fokosra fagyasszuk, “horror fejés”, bimbóvédő, szabad-e kelkáposztát enni, és hasonló témáktól hangos az internet meg az összes babaújság. A “tápszer” kifejezés egyet jelent a kudarccal, a szegény gyerekkel és a béna anyával, merthogy “szoptatni mindenki tud”, aki akar, aki pedig nem akar, az felelőtlen és nemtörődöm.
Szerintem pedig nem eszik olyan forrón a kását. Szoptatni valóban jó és hasznos, fontos, hogy ha tudsz, akkor szoptass, ha nem tudsz, akkor próbálkozz. De ne mindenáron!
Nem igaz, hogy mindenkinek megy. Nem igaz, hogy csak az anya hibája lehet, ha nem megy.
A nagyobbik lányom 3 hónapos korában elfordult a természetes táplálékforrástól, csinálhattam én bármit. Minden tuti módszert kipróbáltam, hogy visszaszerezzem az érdeklődését, de nem sikerült. Tápszeren nőtt fel. Szinte soha nem volt beteg, 10 hónaposan elindult, ügyes, okos, aktív, erős, egészséges. Nem allergiás semmire, szép a bőre, jó az étvágya. Miközben ismerek olyan babát is, aki minden szembejövő betegséget elkap, pedig csak anyatejen él. A szoptatás tehát nem egyenlő az egészséggel, a tápszeres babák pedig nem feltétlenül szenvednek hiányt, nem lesznek automatikusan gyengébbek, betegesebbek.
A szoptatás a világ legtermészetesebb dolga. Maradjon is az! Ha már nem természetes, hanem kényszer, erőlködés és szenvedés övezi, térj át inkább a tápszerre, méghozzá bűntudat nélkül.
Én azt tanácsolom, a magam kárán tanulva, hogy bízz a megérzéseidben. Ha úgy érzed, gond van, akkor az valószínűleg úgy is van. Lehet ilyenkor tanácsot és segítséget kérni, sőt kell is, hátha valami egyszerűen megoldható problémáról van csak szó, de a lelki békéd, nyugalmad – és persze az, hogy jóllakjon – mindennél fontosabb a babának. Még az anyatejnél is. A pici minden rezdülésedet megérzi, nem mindegy, milyen hangulatban telnek a napjaitok.
Legyen világos előtted a határ, hogy meddig mész el a sikeres szoptatásért, és ne lépd át.
Minden nap zokogva próbálkozva, kialvatlanul, fájdalmak között és folyamatosan aggódva vészelni át az első hónapokat – ehhez azok túl gyorsan elrepülnek. Én a tápszerrel etetett, de jóllakott, boldog babára szavazok, ha már lehet választani. Inkább a meghitt pillanatok körül forogjanak a mindennapok, mint a mellszívó és az önostorozás körül.
Szerencsés, akinek könnyen megy a szoptatás, de az se szerencsétlen, akinek nem.
Szoptatási tanácsadó oldalak:
http://www.szoptatas.net/
http://www.szoptatasportal.hu/temak
http://www.lll.hu/
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: