Ha valakinek elmondtuk a babahírt, mindig azt válaszolta: óóó, teljesen megváltozik majd az életetek! Persze ezt mi is tudtuk, de hogy pontosan mi fog megváltozni és hogyan, azt már csak a gyerekeinktől tudtuk meg. A legjobb tanácsot a nővéremtől kaptam: most utazzatok, menjetek moziba, színházba, koncertre, étterembe, mert aztán egy darabig úgyse mehettek majd! Ismer minket, spontán emberek voltunk, általában minden programunkat hirtelen találtuk ki és valósítottuk meg, még a szilveszteri bulit is, hát ennek vége. Mármint nem a programoknak, dehogy. Ha bébiszitter van, program is van. A spontaneitásnak inthettünk búcsút. Innentől mindent meg kell szervezni, és előre eltervezni, a leghétköznapibb megmozdulást is, sőt, a gyerekkel otthonmaradós napot is jobb, ha előző este végiggondoljuk.
Ha Te inkább tervezős, előre gondolkodós ember vagy, akkor mázlid van, ezzel nem lesz gond. Viszont a spontaneitásunk abban segít, hogy könnyebben vesszük a váratlan helyzeteket, rugalmasabbak vagyunk, ha valami nem úgy sül el, ahogy vártuk. Mindkettőre szükség lesz.
Számunkra ez volt e legmegrázóbb változás, a többiről (testiek, lelkiek) úgy gondoskodik a természet, hogy fokozatos és magától értetődő legyen, amennyiben az ember nem parázza és nem agyalja túl. Persze ez is már csak a második gyerekemnél esett le. 🙂 De mindezekről majd később részletesen.